Megígértük, hogy beszámolunk, úgyhogy tessék: így buliztunk mi a IV. NOÉ Segélykoncerten. A vattacukor elfogyott, már csak a beszámoló maradt rengeteg képpel, vigyétek!

Hagyománnyá vált rendezvényünkön évrõl-évre felsorakoznak alapítványunk szimpatizánsai, az állatbarát érdeklõdõk és persze a fellépõk is, akik mind szívügyüknek tekintik a magyar állatvédelmet és a harcot, hogy minél szélesebb körben, minél több réteg számára, az ország összes szegletében kialakuljon a felelõsségteljes állattartás kultúrája. És ha mindezért néha táncikálni is kell, bambit inni és hamburgert meg hot-dogot tolni naphosszat, ránk bizony lehet számítani, éppen úgy, mint ha az éjszaka közepén kellene menni menteni.

Nagyon nagy örömmel nyugtáztuk, hogy rengeteg érdeklõdõ, állatszeretõ felnõtt és gyermek látogatott el hozzánk, és persze néhai lakóink is beköszöntek, mielõtt elszeleltek az udvaron randalírozni a többi négylábúval. A rendezvényre közel ezer résztvevõ érkezett- mindenkinek kimondhatatlanul köszönjük, hogy belépõjegyének értékével támogatta munkánkat, és hogy jelenlétével hozzájárult, hogy irtó nagy bulit csapjunk, kiszakadva kicsit az embertpróbáló hétköznapokból.

Egész héten lázban égett minden önkéntesünk, szervezõnk és a fellépõink is a kanyarból figyelõ segélykoncert miatt. Névtáblák, adatlapok nyomtatása, tombolabeszerzés, büfészervezés, webshop, színpadtechnika, táncóra, takarítás, sminkpróbálgatás, jajmelyikalegszebbmackónadrágom, hihetetlen erõfeszítések, éjszakáig dolgozás.. Szombaton aztán tetõfokára hágott a hangulat, hiszen már csak pár óra volt hátra a nagy eseményig, úgyhogy még utoljára meg kellett lökni a szekeret... Kennelek kicsinosítása, rendezkedés, kertészkedés, utolsó simítások, és persze izgalom és toporzékolva várakozás. Álmos szemek, oroszlánfrizura mint kötelezõ elem.





Persze néhány lógós suttyomban kivonta magát a munkából és inkább mással ütötte el az idõt:



A nagy nap igazságtalanul korán kezdõdött az önkéntesek számára, reggel hétkor már komoly élet volt a menhelyen. (Egy-két reggeli arc bizony megért volna egy izmosabb portrésorozatot, de ezt most hagyjuk.) A lényeg, hogy szépen lassan a tényleg, de tényleg utolsó simítások, a színpad felhúzása, a padok elrendezése, a büfé és a standok üzemkésszé nyilvánítása után végre mi is kezdtünk kicsit felengedni..







És végre elkezdõdött! Megérkeztek az elsõ látogatók, az idõ is jobbra fordult, 11 óra fele már napsütésben lubickolhattak az elsõ bulizók.





A bulival egy idõben kezdetét vette Cica Örökbefogadó Napunk is, amely abszolút siker volt felnõttek, gyerekek, de még a kutyák körében is. Rengetegen voltak kíváncsiak a macskamentés védenceire, így az összes cicakifutó non-stop dugig volt érdeklõdõkkel.











Szerencsére komoly szándékú örökbefogadók is érkeztek: 6 cicánk gazdához költözhetett, mégpedig:

Amira



Makito



Bûbáj



Isaac



Ozzy



Csofi



Mindannyiuknak nagyon boldog, játékegérben, dorombolásban, struccos kajában és simikben gazdag gazdis életet kívánunk!


Tíztõl kezdõdtek gyerekprogramjaink, elsõként az Eleven Zenészek gyermekzenekarával, akik minden erejüket és tudásukat beleadva irtó helyes kis mûsort adtak a gyülekezõ tömegnek. Elkezdtek fogyni az elsõ hambik, na meg persze az elsõ sörök is..



Az arcfestésnek köszönhetõen hamarost mindenféle formájú-színû gyerekek (meg felnõttek) lepték el a terepet..







Rögtön az Eleven Zenészek után a jazz- és táncrészleg fellépõi következtek, a Two Poles duóval



Kozma Orsival



a Sárik Péter trióval,



Náray Erikával,



na meg persze Micheller Myrtillel és a Swinguistique-el.



Ha valaki esetleg szeretné újra átélni a rongyláb-életérzést, az most csavarja fel a hangerõt, küldje el a munkatársakat kávézni és toligálja el a sérülékeny bútorokat (és könyörgünk, videózzon!)





Egy óra körül már tisztességes sereg verõdött össze a helyszínen, mi pedig megnyugodtunk, hogy a szórakozni vágyók nem ijedtek meg túlságosan a reggeli fátyolfelhõktõl. Kezdetét vette a kutya- és ember újraélesztési tanfolyam, amit legszívesebben kötelezõvé tettünk volna mindenkinek, hiszen nagyon fontos és hasznos ismereteket sajátíthatott el, aki két lekváros palacsinta között, és lehetõleg még a szõlõpálinka elõtt belepillantott az elõadásba...





Megünnepeltük a Noé Állatotthon macskamentésének második szülinapját. Mint látható, ebben a korban a legtöbben már járnak és beszélnek egyszerre (Ott a rehabkörte! Ott a rehabkörte!) :)





A mûfaji kavalkádnak persze nem itt volt a vége, hiszen Tóth Gabival, aztán pedig az Ed Philips & The Memphis Patrollal folytattuk a benszülötteket is megszégyenítõ szeletelést:













Tessék hangot képzelni a fotókhoz:



A délután második felében a popzenei felelõs szerepét Farkas Zsófi vette át:





Õt követte a Tombolasorsolás, hogy ne rágja le tövig az összes körmét a nép, és végre kiderüljön, kik az abszolút mázlisták, akik köztünk élnek.
Rengeteg felajánlást kaptunk, így sok-sok nyereményt tudtunk kiosztani a szerencsések között:





Mindeközben a négylábúak is jól érezték magukat (meg egymást, hehe):









Négy óra magasságában elérkezett az idõ, hogy a padon szunyókáló, jóllakott óvodásokat is megmozgassuk, ezért kizavartuk a színpadra a Wild Buffalo Line Dance Club tagjait, hogy tartsanak tornaórát a közönségnek. Király jelmezben, jóféle country zenére ámerikanizálták a tömeget:





És ha már ennyire belejöttünk az ámerikanizálódásba -és persze mindenki megtanult tökéletesen táncolni a vonatkozó muzsikára- folytattuk a sort, még nagyjából a mûfajon belül maradva a Twin City Country Rock Band-el., ami így nézett ki:



És így szólt:



Na persze voltak, akik eddigre már rendesen elfáradtak:



Másokat meg már reggel óta sokkal jobban érdekelt a büfé kínálata, mint a meghirdetett programok:



Ezután a messzeföldön híres állatbarát Tóth Vera vette át mikrofont. Na kérem, összeborulások, lassúzás, padon ülve sóhajtozás, minden volt itt (a legdurvább táncosaink lábában körülbelül ekkor kezdett el kiteljesedni az izomláz). Jól jöttek a kellemes, nyugisabb dallamok, hiszen nem lehet megállás nélkül tombolni..



A legizgágábbak is megnyugodtak kicsit a kellemes nõi hangtól:





A Drasztikusok cover-zenekar aztán megint kicsit megmozgatott minket, hogy azért mégse higyjük azt, hogy itt ma romantikus andalgás lesz egész estig:



Ahogy elkezdett sötétedni, elérkezettnek láttuk az idõt, hogy rátenyereljünk a metálgombra, ezért utat nyitottunk a FreshFabrik-nek, hogy aktív bólogatásra és ördögvillázásra buzdítsa a közönséget. Mötál!





Horzsolós muzsika (vigyázat, nem munkahelybarát!):



És végül, de nem utolsósorban az este záróakkordjai a KiSTeHéN elõadásában.. eddigre már nagyjából mindenki jóllakottan, esetleg pityókásan, kissé fáradtan, de lélekben töretlenül hallgatta a Kistehén szellemes-gitározós buliját, ami a nap mondhatni megkoronázása volt.







S lõn, egy lehozós Kistehén dal, hogy megnyugodjanak a kedélyek (nektek nem kell sírni, csak hallgatni):



Az esemény zenei berkekben is visszhangot keltett ám..
http://www.jazzma.hu/hirek/2012/09/18/jazz-zeneszek-az-allatokert

Fantasztikus napot tudhatunk magunk mögött, amihez nem csak a NOÉ-sok szervezõkészségére és lelkesedésére, de minden egyes látogatónk részvételére és lelki támogatására is szükség volt.

Év közben, hétköznap és hétvégén is kemény megpróbáltatásokon megyünk keresztül, hogy a segítségre szoruló, bajba jutott, otthontalan állatokat biztonságba helyezzük, ellássuk s végül gazdához juttassuk, hogy olyan körülmények között éljék életüket, amit megérdemelnek. Hogy tartozhassanak valahova, hogy szerethessenek valakit, hogy ne a -20, vagy +40 fokban róják az utcákat egyedül, elgyötörten, vagy ne egy apró pincében tengõdjenek megkínzottan és minden remény nélkül, a biztos halál felé araszolva. Emberfeletti munka ennyi állatot összetartani és védelmezni, de mindez nem menne, ha nem lennének azok, akik támogatnak bennünket a munkánkban, biztosítanak minket arról, hogy amit csinálunk, az jó, helyes és szükséges, és hogy akármennyire is fáj, nehéz, kibírhatatlan néha: érdemes csinálni.

Mindenkinek hálásan köszönjük, hogy eljött, az összes kutyánk, macskánk, borzunk-rókánk, lámánk, lovunk, szamarunk, tyúkunk, sertésünk, vaddisznónk, sünink, varjúnk, kecskénk, szarvasmarhánk, galambunk, nyuszink, zebrapintyünk, papagájunk, kígyónk, teknõsünk, mosómacink, kacsánk, libánk, Linda páviánunk és persze a NOÉ-s csapat nevében!

Jövõre ugyanitt!



A NOÉ Segélykoncertrõl készült képek átnyálazhatóak ITT!

Köszönjük a képeket Mindenkinek, az albumba sorra kerülnek fel a beérkezõ képek!