Banya inkább hasonlított egy felizgatott wc keféhez hasonlított bekerülésekor, mint fajtatiszta csaucsauhoz.



Nemcsak a szõre volt romokban, hanem a lelke is. Gazdái, akinél 13 évig élt, magára hagyták egy kertben ellátatlanul, amit a szomszédok jelentettek az önkormányzatnál, ahol hivatalból eljárás indult.



Banya nagyon nehezen barátkozott meg velünk. A kötelezõ vegzálásokat (oltások, mûtét, fésülés) nagyon nehezen tûrte, lépten-nyomon hangot adott nemtetszésének, és vicsorogva kérte ki magának a bánásmódot.





Aztán lassan, nagyon lassan oldódni kezdett, és elhitte nekünk, hogy nem akarjuk bántani. Remek helyet találtunk neki, ahol szem elõtt volt, de hatalmas területen, így ha nem akart, akkor nem kellett kontaktusba kerülnie más kutyákkal vagy emberekkel.

A szõre gyönyörû lett, igazi királynõi formája lett.


Éltes kora egyáltalán nem látszott rajta, hiszen vidáman rohangált õ is a többi kutyával, ha olyan kedve volt.





Áprilisban megtörtént az, amiben mi is csak elfojtott álmainkban reménykedtünk: jelentkezett érte egy örökbefogadó :)

Banya azóta boldog családi kutya, akinek saját gazdája van :)









A gazdi beszámolója szerint több órát sétálnak, nagyon jó étvágya van. Be volt gyulladva a szeme és tisztogatása közben meg akarta harapni a gazdit, de ennek ellenére sikerült a mûvelet, szóval az alap bizalom már megvan :)

Sok boldogságot Banya, igazi dáma lettél :)